Hoffer József
A közismert Hofi sportolói pályafutását 1980-ban kezdte a Tatabányai Bányász Sport Club színeiben, ahová szülővárosából, Kapuvárról érkezett.
Tízpróbázóként, atléta 3-3 alkalommal lett magyar bajnok, bajnoki ezüstérmes és bronzérmes is.
1987-ig tartó sportolói pályafutása legszebb eredményének az ausztriai Götzisben rendezett nemzetközi versenyen elért 6. helyezését tartja. "Azon a versenyen talán rangosabb mezőny volt, mint egy olimpián.”-emlékezett egykori sikereire.
Ma már nyugdíjasként is mindennapjait a Bányász stadionjában tölti és segíti a versenyzők felkészülését.
Felesége, Palombi Margit -aki a 80-as években szintén a TBSC sikeres válogatott atlétája volt- a TSC Geotech utánpótlás-edzőjeként dolgozik. Lánya, Krisztina magyar válogatott hármasugró, sokszoros magyar bajnok, a sportágban végzett munkájáért nemrégiben a MASZ dícsérő oklevelét vehette át.
- Miért szerettél volna sportoló lenni?
Mivel falusi gyerek vagyok, abban az időben nálunk nem volt túl sok sportolási lehetőség, de azért feltaláltuk magunkat. Az egész igazán akkor kezdődött, amikor Általános Iskola ötödik osztályától kezdve megyei szinten mindig megnyertem a Diákolimpiát magasugrásban és kislabdahajításban . Középiskolában -Sopronban- Krasznai Ferenc testnevelő tanár úrhoz jártam edzésre, ahol több sportágban kipróbálhattam magamat. Az Ő javaslatára kezdtem el célirányosan a többpróbával foglalkozni.
- Volt rád nagy hatással valaki a pályád során, akire felnéztél és adtál a szavára?
A Testnevelési Egyetemen Kovács Etele adjunktus úr lett az edzőm , tanárom , mentorom, aki a sportpályafutásomnak meghatározó személye volt.
- Mit tekintesz a sportpályafutásod legnagyobb sikerének? És miért pont azt?
A legnagyobb sikerem az volt, amikor teljesítettem a Moszkvai Olimpiai Játékokra való kiküldetési szintet tízpróbában. Sajnos az olimpia előtt egy válogatott versenyen megsérültem. Pedig már minden megvolt: az eskü, a ruházat. Így végül nem jutottam ki az olimpiára. Ezért senior versenyzőként is még mindig ezt az élményt, ezt az érzést keresem.
- Milyen érzés a Tatabányai Sport Club örökös tagjának lenni?
Nagyon jó érzés. Beválasztottak ebbe a rendkívül díszes társaságba, ahol mindenkit ismerek. Annak idején kijártunk egymás versenyeire, szurkoltunk sporttársainknak. Számunkra teljesen természetes volt, hogy megnézzük a másik szakosztály sportolóit hogyan szerepelnek. A Real Madrid elleni mérkőzésen is kint voltam, és végig szurkoltam a focistainknak. Óriási élmény volt!
- Mit jelent neked az a három betű, hogy ”TSC”?
Tatabányai Sport Club, azon belül mindent: családot, sporttársakat, barátokat.
- Ha egy tárgyat kellene választanod, ami a pályafutásodat jelképezi mi lenne az?
Magyarország Ezüst Érdemkeresztje kitüntetés az amire a legbüszkébb vagyok. Ezzel kaptam meg a parasportban végzett munkám elismerését, mivel a legeredményesebb para-atlétám Ponyori Sándor, a 2000-ben rendezett Paralimpiai Játékokon bronzérmet szerzett távolugrásban Sydney-ben.
